Nyitóoldal

 

1784, az alapítás éve

 

"Végzés, melyet a most szerencsésen országló felséges Király és császár, II. József, hogy Magyarországban és az ahhoz tartozó tartományokban.., a jobb fajtából eredett és magasabb méretű lovaknak száma jövendő időkre nézve is minden kitalálható móddal gyarapítatthassék, tetszett Ő Felségének kegyesen elvégezni, hogy Magyarországban tulajdon császári, királyi ménes, mely mintegy magvető helye legyen a jelesebb természetű és tartósabb erejű lovaknak, minden időhalasztás nélkül felállítassék, arra rendelvén amaz Mezőhegyes nevű alkalmatos pusztát." 1784. december 20.

 

Idézet a Magyar Császári és Királyi Udvar alapító okiratából

 

 

 

 

 

 

Bemutatkozunk

 

Mezőhegyes neve ma is elválaszthatatlanul kötődik a lóhoz, a lótenyésztéshez éppen úgy mint két évszázaddal ezelőtt. A Mezőhegyesi Császári és Királyi Ménesintézetet II. József Császár alapította 1784 dec. 20.-án, így Magyarország és a Monarchia első állami ménesét hozta létre. A ménes egyedülálló kincsünk, mely irányadója volt a magyarországi és a Kárpát-medencei lótenyésztésnek, egyedülálló évszázados épületegyüttesei, kiemelkedő agrár építészeti emlékeink, az alföldi táj jellegzetességét megtörő erdősültsége, és a város ligeteinek különleges fái, sajátos, tradíciókat árasztó mikroklímát kölcsönöznek Mezőhegyesnek.

 

A Mezőhegyesi Ménes kiemelkedő jelentősége vitathatatlan, hiszen itt született három magyar ló fajta az 1800-as években: Nóniusz, Furioso-North Star (Mezőhegyesi Félvér) és a Gidrán. A Nóniusz az első nemzetközileg is elismert és leginkább ismert magyar ló, mely Mezőhegyes mindmáig legnagyobb értéke és büszkesége. 1961-től elkezdődött sportlótenyésztés eredményeként, az 1980-as Moszkvai Olimpián a Magyar csapat IV. helyezett lett, ahol a csapat mindhárom lova mezőhegyesi tenyésztésű ló volt, a fajta 1984-ben állami fajtaelismerést nyert, mint Mezőhegyesi Sportló.

 

A ménes több mint két évszázados történelme alatt, megfordult Mezőhegyesen szinte az összes Magyarországon tenyésztett lófajta. Napjainkban a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. mint az évszázados ménesintézet utódja 220 év után ismét csak a lótenyésztéssel foglalkozik, visszatérve az eredeti célokhoz, újra a magyar lótenyésztés szolgálatába állva, őrizve Mezőhegyes évszázados értékeit és tradícióit. Ma a központi ménesudvarban és két külterületi ménesben több mint 200 lovat tartunk és nevelünk melyek a Nóniusz, a Magyar Sportló, és csekély számban az ügető fajtákból tevődnek össze.

 

E rövid bevezető után kérem tekintse át honlapunkat és látogasson el Mezőhegyesre, hogy személyesen is megtapasztalhassa egy 220 éves ménesintézet máig működő utódját és megérezhesse a ménes egyedülálló kisugárzását, a lovakat azokban az istállókban ahol az elmúlt évszázadokban álltak és ahol fajták születtek és születnek mind a mai napig.

 

 

 

 

Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.

 

A Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. 2004. szeptember 1-jén alakult, a Császári és Királyi Ménesintézet alapításának 220. évfordulóján. A Ménesbirtok privatizációja kapcsán született meg a kormány döntése, melyszerint a ménest megtartja és megőrzi tartós állami tulajdonban.

 

 

Tulajdonosi háttér

 

A Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB  Zrt.)  tartós tulajdonú társasági körébe tartozik, melynek 100%-os részesedése a Magyar Állam tulajdonában van.

 

A Társaság alapítója a Magyar Állam. Az alapítói jogköröket a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részványtársaság (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31., cégjegyzékszám: 01 10 041712, képviseli: Baranyay László elnök-vezérigazgató és Urbán Zoltán az igazgatóság tagja) gyakorolja.

 

A társaság tartós állami tulajdonban maradásának oka:

 

Mezőhegyes 1784 óta meghatározó szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban a Nóniusz, a Magyar Sportló, a Gidrán, és a Furioso lófajták tenyésztésében.

Agrártörténelmi műemlékei ezt a több mint két évszázados múltat egyedülálló módon őrzik.

 

Részben ezekhez az épületekhez kötődik a Mezőhegyesi lótenyésztés, amely a Társaság fő tevékenysége. A Nóniusz lófajta tenyésztése meghatározó nemcsak Mezőhegyes, az ország, hanem az egész Kárpát medence lótenyésztése szempontából. A tenyésztői munka jelentősen túlmutat egy-egy emberöltőn, a tenyésztés biztonságát és folyamatosságát csak az állam garantálhatja a fajta megmaradása érdekében.

 

A műemlék-együttesek vagyonkezelésbe adásával az ősi környezetben folyik tovább a Nóniusz fajta fenntartása és génmegőrzése.

 

Tekintettel erre a kiemelkedő egységre, - amelyet a történelmi épületegyüttes és a benne tartott eredeti lóállomány képez - mint nemzeti kincset, csakis tartós állami tulajdonban lehet megőrizni. E nemzeti kincs-együttes fenntartására az egyetlen biztosíték az állami szerepvállalás, államformától és politikai rendszertől függetlenül.

 

 

Lóállományunkat három telepen tartjuk: A központi ménesudvarban, ahol a lovak betanítása és sportkipróbálása folyik. A 20-as majori kancaménesben tartjuk a törzskanca állományunkat, ahol a csikók születnek, ugyanebben a ménesben tartjuk a csikóinkat fél éves korukig. A 48-as majori csikóménesben neveljük a csikóinkat fél éves koruktól három éves korukig, amíg a központi ménesbe kerülnek kiképzésre. A Ménes Kft. tulajdonába került a kiállítási terület és lovaspálya, amely Magyarország egyik legjobb adottságú lovaspályája, mely kiváló létesítmény bármilyen lovas rendezvényhez.

Méneseinkben 30 fő létszámmal dolgozunk, mely személyi állomány látja el a több mint, 200 ló gondozását, kiképzését és sport kipróbálását. Épületeink azok a 200 éves műemlékek melyek a ménes történelme során végig a lótenyésztést szolgálták és ma is lehetővé, teszik a csikóink felnevelését, kiszolgálva a lótenyésztés és tartás mai követelményeit.

A Ménes Kft. 1100 ha különböző minőségű és elhelyezkedésű földterülettel gazdálkodik, mely szántó és gyep művelésű területekből áll. A Mezőhegyesi Állami Ménes elsődleges feladata, megőrizni a Ménest, mint egyedülálló történelmi és agrártörténeti emlékünket, a Nóniusz fajtát, mint az első és legjelentősebb Magyar lófajtát, itt Mezőhegyesen abban a ménesben ahol a fajta született.

 

Mezőhegyesnek továbbra is meghatározó szerepet kell betöltenie a Magyar és a Kárpát-medence lótenyésztésében, úgy ahogy ezt az elmúlt két évszázadban tette, így céljainkat nem adhatjuk alább méltatlanul elődeink hagyatékához, a 225 éves Mezőhegyesi Állami Méneshez.

 

 

 

 

Kapcsolódó oldalak, linkajánló

 

» Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete

» Noniusz Lótenyésztő Országos Egyesület

» Papp János fogathajtó weboldala

» Békés Megyei Lovas Szövetség

»Mezőhegyesi Ló Mesterséges Termékenyítő Állomás és Kórház